A kéretlen elektronikus hirdetés és a spam: mit jelentenek, mi a különbség?

A kéretlen elektronikus hirdetés egy, a hatályos magyar jogszabályokban szabályozott kategória, a spam ezzel szemben nem jogi, hanem inkább köznyelvi és informatikában használatos fogalom, tartalmára több, egymással sem összhangban lévő meghatározás létezik. Magyarországon elektronikus hirdetésnek az elektronikus hírközlés, vagy információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján közölt olyan tartalom minősül, amely a következő három kategória valamelyikébe tartozik bele:

a) gazdasági reklám: olyan tartalom, amelynek célja valamely vállalkozásnak, a vállalkozás megnevezésének, tevékenységének, védjegyének népszerűsítése, valamely termék, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (együtt: áru) értékesítésének, igénybevételének elősegítése, illetve valamely áru, vagy árujelző ismertségének növelése.
b) társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoztatás (például jótékonysági, adománygyűjtő felhívások, politikai hirdetések, egyházi élettel, hitélettel kapcsolatos felhívások)
c) olyan megkeresések, amelyekben az előző két kategóriába tartozó hirdetések küldéséhez kérnek hozzájárulást.

A fentiek szerint tehát elektronikus hirdetésnek minősülnek például a különböző honlapokon, portálokon lévő szöveges és bannerhirdetések éppen úgy, mint az elektronikus direkt marketing eszközeivel (elektronikus levél, SMS, MMS, fax, azonnali üzenetküldő, közösségi oldalak üzenő szolgáltatása stb.) eljuttatott hirdetési tartalmú üzenetek. Nem tartozik viszont az elektronikus hirdetések közé a hanghívás útján, telefonon közölt hirdetés akkor sem, ha tartalma alapján a fenti kategóriák egyikébe tartozna.

A spam kifejezést ezzel szemben az elektronikus úton továbbított tartalmak széles körére használják, ezekben a közös vonás jellemzően az, hogy a felhasználó által nem kívántak. Ezért az, hogy mi minősül spamnek, gyakran szubjektív, az adott felhasználó aktuális döntésének a függvénye, míg az elektronikus hirdetés jelleg a jogszabály alapján a felhasználótól függetlenül eldönthető.

További, az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos fogalmak a következők:

Hirdetőnek minősül az, aki a hirdetés küldését megrendelte, vagy akinek az érdekében a közzététel történt.
A hirdetést közzétevő ezzel szemben az, aki a hirdetést konkrétan közzéteszi (például az email üzeneteket elküldte).
Vannak olyan személyek, vagy szervezetek is, akik, vagy amelyek az elektronikus hirdetéseket gazdasági tevékenységük körében létrehozzák, elkészítik, vagy a hirdetéssel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújtanak, őket a jogszabályok elektronikus hirdetési szolgáltatónak nevezik.

Forrás: NMHH


Comments

comments